Utóbbit naponta tapasztaljuk és valljuk be épp elég belőle. Emelkedettséget a profán pillanatok aligha adnak, nem energizálnak, nem töltik lelkünket.
Valahol mindenki a szentbe (ünnepibe) vágyik, valahol mindenki jóval több kitüntetett pillanatot szeretne átélni mint köznapit.
Vannak kiemelt események, melyeket ünnepinek illik érezni, de ez vagy sikerül vagy nem. Ha épp nem, akkor merül fel jogosan a kérdés, - mégis mi a túró kell az ünnepiséghez, ha magamtól sem és bemondásra sem megy?
A válasz megosztó, ugyanakkor gondoljuk csöndben végig, vajon Én mennyire vagyok magam számára kiemelt, Én mennyire tekintek magamra elismerően, Én mennyire vagyok jó társasága önmagamnak?
Ugyanis ha Én nem tisztelem magam, ha Én nem ismerem el magam, ha Én nem érzem jól magam magammal, hogy lenne ünnepi egy olyan pillanat amiben Én is jelen vagyok, továbbá, hogy várom el másoktól, hogy ünnepinek tekintsenek engem? Hogy tudok értékes, szent, kiemelt pillanatokat szerezni másoknak ha magam nem hiszem el, hogy Én az vagyok, de legalább is képes vagyok rá?
Rendszeres olvasóim, sejthetik mi jön most…
Nos az…
hogy ha a fentiek megérintenek és mikro-bólogatok miközben olvasom, akkor mától érdemes Magamra több időt fordítani, Magamat fejleszteni, bármiben amitől többnek érzem Magam. Bármibe ami érdekel, egyszerűen belevágni és csinálni.
Nem majd, nem jövőre, nem hétfőn. Most!
Most rákeresni, bejelentkezni, regisztrálni - azaz kidobni a bőröndöt a vonatból és utána ugrani.
Ugyanis a magamba vetett hit és ősbizalom adja az üzemanyagot ahhoz, hogy valóban ünnepivé váljak Magam számára, így más(ok) számára is. Innen indulunk, ez a 0 pont.
Legyen ez a Karácsony más!
Legyél ma Te, Te magad ajándéka, legyél szerelmes abba akivé válni akarsz - és bátran indulj is el. Lépésről - lépésre.
Mert tudod, ha Te nem teszel magadért - senki más nem fog, mert vagy NEM ÉRDEKLI, vagy mert NEM TUD!
‼️ Légy Te az, akit ÉRDEKEL, mert Te vagy az aki TUD!
Boldog Karácsonyt!
Iván
