Figyelj, mosolyogj, érts egyet

Az ego gyakran azzal áltat, hogy megvéd minket a csalódástól, a hibáktól, a kritikától. Ezért inkább lebeszél a cselekvésről: „Ne vállald el, mi van, ha nem sikerül?” vagy „Ne tedd meg, így biztonságban maradsz.”

Ha hiányzik egy fontos "összetevő" belőled, olyan leszel, mint egy lábtörlő: mások saras lábnyoma fog újra és újra nyomot hagyni a lelkeden.

Paradox helyzetről van szó, hiszen az egészséges önbizalmat a társadalom jó része megpróbálja lerombolni, megszólni, kifigurázni, míg ezzel egy időben a túlfújt, nárcisztikus önbizalomért kifejezetten hajlamos a többség rajongani. Elég csak a mai social trendekre, okfejtésekre, műsorokra gondolni.

Az önbizalom nem jön magától – az ára az, hogy cselekszel. Mersz lépni, még akkor is, ha nem tökéletes a helyzet. Mert a bátorság ott kezdődik, ahol a kétely véget ér.

Ki a normális? Bagdy Emőkét idézve, “akit nem ismersz közelebbről”. Gyakran hangsúlyozom: ne hasonlítsd magad másokhoz, mert mindenki saját utat jár be, eltérő kiindulóponttal, erőforrásokkal és célokkal.

Amit tud azt mélyíti, magának bizonyít. Az ego zajos mert tudja - mindent tud, és azt mindenkinél jobban. Amit nem tud az nem létezik (hiszen mindent tud). Tudása felületes, másnak bizonyít.