A tökéletesség hajszolása

A változás minden teremtményt stresszel ezen a földön. Felborul az addigi élete. Régi rutinok és beidegződések módosításra szorulnak. Ez nem kellemes, ugyanakkor nem mindegy, hogy a változást te kezdeményezed vagy valaki más. Aki maga indítja előnyben van, aki csak sodródik, kiszolgáltatott lesz. 

A folyamatos fejlődés menete rendkívül egyszerű. Nem csináltunk valamit, 1x megcsináljuk, ismételjük és hamarosan a miénk lesz.

Hányszor, de hányszor mondtam magamnak ezzel hajszolva bele magam olyan helyzetekbe amiket a hátam közepére se kívántam.

Feltételekhez kötöd a cselekvést, vagy elfogadod a hiba lehetőségét? Most kösd fel a gatyád és olvasd fel hangosan a lenti sort: "A tökéletességre való igény hajszolása helyett, törekszem a folyamatos fejlődésre és tanulásra."

Mi az első reakciód, amikor valaki mást lát, gondol vagy érez, mint te? Szinte észrevétlenül címkézel: „lusta”, „önző”, „drámai”, „naiv”...  És ezzel vége is: már nem látod a valóságot, csak a dögcédulát, amit a szembenálló nyakába aggattál.

Mindenkinek van és ingyen osztogatja - Mi az? Tanács! 

Ne tévesszen meg más definíciója a tökéletességről, arról, hogy te mikor vagy tökéletes.