Vannak az életünkben helyzetek amikor nem tudjuk, hogy fog valami menni, nem látjuk az utat és egyáltalán úgy ahogy van az egésztől menekülnénk. Ilyenkor azzal gyengítjük magunkat, hogy a VAGYOK létigét negatív jelzővel együtt használjuk.
Béna vagyok. Szerencsétlen hülye vagyok. Nem vagyok szerethető. Nem vagyok elég jó. Nagyon fontos észrevennünk, hogy félelmeink többnyire csak az elménk rossz irányításának eredménye. Az “én + negatív jelző + vagyok” kifejezés az identitásunkat rombolja.
Azonban, amikor egy helyzetet semlegesnek tekintünk, lehetőségünk van letisztázni gondolatainkat, azaz nem rántjuk bele magunkat a gödörbe. Persze ez nem könnyű, ezért kíván következetességet és gyakorlást.
No és itt jön képbe a hit.
Tehát a helyzet semleges, azaz NEM ÉN VAGYOK. A helyzet az helyzet, nem pedig én. A hitem azt mondja nekem, hogy hiszem minden rendben lesz. Hogy hogyan MÉG nem tudom, csak azt tudom, hogy minden rendben lesz. Innentől tehát váltok az ‘én … vagyok’-ról a ‘nincs még eszközöm’-re. Tehát egyszerűen a szar vagyok helyett azt mondom magamnak, nincs még eszközöm arra, hogy … Ilyenkor ugyanis az elmém elkezd azon dolgozni, hogy szerezhetem meg azt a bizonyos eszközt ami ahhoz kell, hogy … Így az identitásunkat elkezdjük építeni.
Ne feledd. Soha senki nem fog tenni annyit érted, mint te magadért! Leírom újra. Soha - senki - nem - fog - tenni - annyit - érted, - mint - te - magadért!
Csak te tudod elindítani és működtetni ezeket az építő folyamatokat.
Amennyiben készen állsz és épp eléggé tele van a tudatod mindennel, érdemes egy stratégiai megbeszélést tartanunk, ahol megnézzük akarunk-e együtt azon dolgozni, hogy tartós, kiegyensúlyozott életet építs magadnak és családodnak.
