Az elolvadó vezetői akarat

A múltban vagy a jövőben élsz? Sokan beleragadnak a régi hibáikba, kudarcaikba, és észre sem veszik, hogy a jelenük is csak múlt lesz holnap. A cselekedeteid ne a tegnapot ismételjék, hanem a jövődre emlékeztessenek!

A mai lépésed többet ér, mint a tegnapi álmod. A tökéletesség hajszolása csak rohanás: mindig a maximumot várod el magadtól, azonnal, most rögtön. A tökéletes út azonban másról szól: tudatosságról.

Szívből végzed a munkád vagy csak a jól megszokott sémák szerint lébecolsz?

Tudod mi történik, amikor magad mellett döntesz? Felszabadulsz. Erőssé válsz és többé nem kérsz engedélyt az életedhez. Vedd észre: A halogatás nem biztonság – csak láthatatlan visszalépés. 

Ezzel szemben azt gondolja nem teheti meg, hogy nemet mondjon.

A mai nap nehéz lesz! Előre eldöntöttem, hogy nem csinálok az égvilágon semmit! Te, hogy vagy ezzel?

Tudják a munkatársaid kinek mi a feladata, és hogy mi a felelősségi körük? Vajon adtál nekik döntési jogkört is ezekhez a feladatokhoz, felelősségi körhöz? Igen = gratulálok, csak így tovább! Nem = beszéljünk, mert jó hírem van számodra!

A majom ott ugrál a válladon, de biztos, hogy te vagy a "gazdája"? Tisztában kell lenned a helyzeteddel és rálátnod a saját felelősségedre.

A határmeghúzás nem csupán egy pszichológiai fogalom; ez az önmagunk védelme és a mentális egészségünk megőrzése érdekében tett lépés. Sokan nehezen mondanak nemet, ami miatt könnyen túlvállalják magukat, és végül kimerültek vagy frusztráltak lesznek.

Vállalkozó vagy? Meggyűlik a bajod az árképzéssel és a vevőszerzéssel? Mint minden külső tényező, ez is a belsőd manifesztációjának köszönhető!

A nehéz kérdés megválaszolása nehéz, elkerülni könnyű. Egy nehéz helyzet megoldása kényelmetlen, elkerülése időleges.

Az elfogadás ott kezdődik, hogy elhiszed magadnak, amit érzel: „Ez a dolog nekem fáj”. Nem próbálod szebbé tenni, lenyelni a békát. Ha mégis így teszel, irdatlan mennyiségű pszichés energiába kerül nap mint nap, hogy a valódi érzéseidet besöpörd a szőnyeg alá.

„Nincs döntési jogköröm.” „Úgyis korlátokba ütközöm.” „Amit hoznék, értéktelen.” Ismerős ez a belső monológ? A tehetetlenség érzése dühöt szül… aztán jön a csalódottság, majd a levertség.

A tested elmenekülhet, de a lelked nem tud. Hiába tartasz távolságot, hiába hallgatsz, hiába kerülsz ki helyzeteket – ami benned dolgozik, az előbb-utóbb utolér.

A legtöbb vállalkozó a stratégiát keresi, miközben a valódi áttörés belül kezdődne. Nem új terv kell — hanem bátorság szembenézni önmagunkkal.

Vállalkozóként a felelősség "terhe" a mindennapod része. Minden döntésed hatással van a csapatodra, az ügyfeleidre, a céged jövőjére. Mégis — sokszor ugyanazt teszed, mint az átlag. Mert „így szokás”, vagy mert nem akarsz még több ellenállást, vitát, konfrontációt. De belül pontosan tudod: nem ez a helyes út.

A naptárad tele van… és a szíved a helyén van? Minden nap rohansz, szervezel, reagálsz — de közben talán már nem is te irányítasz. A teendők visznek, nem te őket. Ideje megállni egy pillanatra, és megkérdezni magadtól: Mi az, ami igazán fontos?

A mentális állóképesség nem motivációs idézet, hanem működés: terhelés alatt is tisztán gondolkodni. Amikor nő a nyomás, az idegrendszer gyors kiutat keres: menekülés, halasztás, kifogás. Ilyenkor indul az alkudozás magaddal. 

A nem döntés egy körhinta. Pörögsz, forogsz, a háttér elmosódik, és közben azt hiszed: „haladok”. Pedig ugyanoda érkezel vissza. Ugyanaz a kérdés, ugyanaz a szorítás, ugyanaz a „ma még nem”, “még azt megvárom”.

Koncentrálj a mai napra és nagyvonalúan engedd el a tegnap sérelmeit.

Döntéseinknek, ahogy tetteinknek, következményei vannak és meghatározzák, hogy mi marad velünk a végén.

Eldobható világ?

Bárhol is vagy az életben (szegény, gazdag, letört, boldog, elutasított, rajongott vagy valahol ezek között), egyetlen dolog számít: a következő lépésed. Mit fogsz csinálni következő lépésként.

Korábban írtam arról, hogy a ‘mindegy’ a legveszélyesebb szó.

Szereted rúgni neki? Csitt-Csatt-Puff, tolja az orát, no meg jön a kis tűzijáték. Igen ám, de ez hamar check engine-hez vezet! Oh, hogy már az életedben is tapasztaltál hasonlót?

Bodogán Iván vagyok, Certified High Performance Coach™. Abban támogatom a döntéshozókat (Minden ember az!), hogy fenntartható módon érjenek el csúcsteljesítményt.

Majd akkor csinálom, ha… Mire vársz, talán 200 évig fogsz élni? Az ideális helyzet… hát, egyfajta illúzió, helyzetek vannak amik nem ideálisak, viszont lehetőséget adnak dönteni. Választani helyzetet, vagy elengedni helyzetet.

“A múlt, nem a jelen csak régen…” Így hát engedjük meg neki, hogy békességben távozhasson, nyitva egy új, saját fejezetet.

Halogatsz. Túl régóta bizonygatod, hogy még mindig jó neked az, ami már rég nem visz tovább.

"Mi van, ha rosszul döntök?" Tedd fel inkább ezt a kérdést magadnak: Mi van, ha sosem döntök? A várakozás is választás. A halogatás is út – csak nem előre visz. Nincs tökéletes pillanat, nincs tökéletes válasz. A MOST van. 

A legtöbb ember nem azért nem lép, mert nem tudja, mit kell tennie. Pontosan tudja. Csak újra és újra talál egy elfogadhatónak tűnő magyarázatot, hogy miért ne most tegye meg.

A rutinfeladat a kiégés előszobája.

Amikor valaki vállalkozásba kezd, általában erős indítékok vezérlik. A szabadság, a siker iránti vágy, a pénzkereseti lehetőség vagy éppen az alkotás öröme – mind-mind olyan célok, amelyek energiát adnak az induláshoz.

Lehetőségek tárháza hever előttünk. Trendek, irányzatok, hóbortok. Millió út közül választhatunk nap mint nap. Aranykorban élünk! Hurrá! És ez nem irónia, hanem így is van. De vajon így is éljük meg?

A coaching beszélgetések sokszor a változásról szólnak. Arról, hogyan alkalmazkodunk, fejlődünk, és közelebb kerülünk a legjobb önmagunkhoz. Mégis van benne egy paradoxon.

A jövődről mindenképp dönteni fog valaki, lehetsz az te is! Sajnos nagy valagat kerítünk a változtatásnak. Beszélünk róla, ígérünk, fogadkozunk, közben halogatjuk, időt kérünk, gondolkozunk, megbeszéljük “tanácsadóinkkal”, majd mire a döntéshez érünk elmegy a vonat.