Lehetőségek tárháza hever előttünk. Trendek, irányzatok, hóbortok. Millió út közül választhatunk nap mint nap. Aranykorban élünk! Hurrá! És ez nem irónia, hanem így is van. De vajon így is éljük meg?
Miért nem?
Mert idegrendszerünk nem készült fel rá, ezt hívjuk Analízis paralízisnek, azaz túl sok választható lehetőség esetén az egyén leblokkol és inkább nem választ. Egyszerűen megfigyelheted magadon is. Sokkal gyorsabban döntesz három lehetőségből, mint tízből.
Mi marad akkor?
⦾ Ha megteheti - azaz nincs rajta nyomás -, akkor nem dönt - mert ráér. Pl. hányszor hagytál abba egy online vásárlási / rendelési folyamatot, mert nem tudtál dönteni és igazából nem is volt égető?
⦾ Ha muszáj dönteni - azaz nyomás alatt van -, akkor dönteni fog - na de mit? Azt aminek AZONNALI haszna van! Akkor és ott! Nincs idő a tökörészésre, ki tudja mit hoz a holnap… alapon. Ezt megerősíti, amikor az ágens körbenéz és látja, hogy MINDENKI így csinálja.
Miért baj ez?
Az azonnali kielégülés félrevezet. Elveszi az erőforrást az igazán hasznos dolgoktól.
Az “alacsonyan csüngő gyümölcs” ritkán hoz valós értéket. És amitől különösen érthetetlenné válik ennek a döntési mechanizmusnak a megértése, mert: MINDENKI így csinálja.
Mit lehet tenni?
Magunkra figyeljünk, ne a másikra, ne a mindenkire. Döntés előtt pedig tegyünk fel pár kérdést:
⦿ Holnap is igent mondanék?
⦿ Mi a legrosszabb ami történhet, ha most erre nemet mondok?
⦿ Mennyi jelentősége lesz ennek a nyereségnek holnap?
Mit lehet még tenni?
⦾ Hosszú távú célokat tűzök ki! Ilyenkor egy kérdés elég lesz: Ez a nyereség közelebb visz a célomhoz?
⦾ Ha azonnali döntést várnak tőlem, legyen gyanús.
⦾ Nem döntök fáradtan. Megvárom a másnapot.
Ha úgy érzed döntési szokás átalakításra van szükséged, gyere, olvass tovább ivanbodogan.hu/coaching és ne habozz írni.
