Hasonlóan a korábban taglalt következetesség vs. intenzitás {cikk: Egy éjszaka alatt nem lehet szakállat növeszteni.} témához, gyakran a szokásokat (ahogy a következetességet) alul-, a motivációt pedig (ahogy az intenzitást) túlértékeljük.
Mi az a motiváció?
Olyan tényezők melyek növelik az ágens hajlandóságát a cselekvésre. Ezek lehetnek belső és külső faktorok is. Freud szerint a felhalmozódó belső feszültségállapotok motiválnak leginkább bennünket. Ebben egyet is érthetünk, egyben jogos a kérdés, hogy vajon ezt meg kell-e várnunk? Nos nem feltétlen. És itt jönnek a szokások.
Azok mik?
A szokások működtetik mindennapjainkat - céljuk az egyszerűsítés -, nélkülük ébredés után egy órával már vissza is fekhetnénk a fáradtságtól. Szokások nélkül minden egyes nap végig kellene gondolni, hogy hol a hűtő és mi a szerepe, mit jelent a piros szín a csapon, veszélyt jelent-e egy közeledő autó, stb… magyarán a szokások automatizmusok, az egyén mindennapjait hivatottak egyszerűsíteni. Mindez persze rendben is lenne, ha minden szokásunk bennünket szolgálna, de hát nem így van.
Az évek során számtalan szokást veszünk fel, alakítunk ki. Akkor lehet, hogy érdekeinket szolgálták, de ez idővel megváltozhat, és hát meg is változik. A gond akkor van, ha időről időre nem vizsgáljuk felül őket és csak működtetjük (öntudatlanul) az így már ellenünk dolgozó rutinokat.
Ismeretes, hogy a “sikeres embereknek sikeres szokásaik vannak”.
Ha ezzel egyetértünk nincs más feladatunk mint, - miközben várjuk a motivációt - A-Z-ig górcső alá venni szokásainkat. Vizsgáljuk meg, hogy ma is támogatják-e céljainkat vagy ellenkezőleg. Ami elavult, cseréljük le!
Ez a folyamat munkaigényes és kemény döntések meghozatalát (is) kívánja. Ez valakinek magától megy van akinek szakértői segítségre van szüksége. Ha az utóbbi körbe tartozol, kattints és válaszolj pár indító kérdésemre.
Utána pedig öveket becsatolni, mert indulunk!
A folyamat végén komoly lelki súlyokkal leszel könnyebb.
Go for it!
